Rejtelmes sziget

 

Csontváry Titokzatos Sziget c. festménye 1977-ben bukkant fel. A Castellammare-i képeinek hangulata, a világító éjjeleké, sugárzik belőle. A máshonnan is ismerős 2-3 fős kis csoportok furcsa táncoló-zenélő figurái egy kulisszaszerú, színpadi térségben. Ezt látjuk elsőre, de a kép maga, ahogy azt már megszoktuk, valami egészen másról mesél nekünk..

Tovább “Rejtelmes sziget”

Ki volt Mitra? (5)

 

Világbíró Mithra

A precessziós világév/napév 25 920 év, amely egy felfelé és egy lefelé tartó félévből tevődik össze..

A teljes napév két egymásra merőleges tengelyen nyugszik, a Halak-Szűz víz elemű/jellegű tengelye keresztezi az Ikrek-Nyilas tengelyt.

A mitologikus gondolkodás számára a Tejút az égbolton a belépő és kilépő kozmikus energiák közvetítője. (Ezen a régi ábrázoláson (a valósággal ellenkezőleg) a Tejút letakarja a megfelelő csillagképeket, de Mithra Sol-t nem tudja...)

Vagyis foglaljuk össze, amit a világkorszakokról ezoterikus szempontból esetleg megállapíthatunk.

Tovább “Ki volt Mitra? (5)”

Hajójárat a távolba (A Bolond)

Szerintünk az esztétika-elméletnek a karnevállal foglalkozó része az egyik legfurcsább, legérdekesebb fejezete. (Kép:Savaria Történelmi Karnevál)

Tovább “Hajójárat a távolba (A Bolond)”

Mi az ösztön?

 

Ki a kocsihajtó?   "a teljességre-vágyás neve Erós" Platón A bajok szvsz akkor kezdődtek, amikor a filozófia, e nemes stúdium, felemelte a magasba, magához, a filozófiai témák közé, és disputa tárgyává tette az ösztön fogalmát. Azóta szvsz nem igazán tudjuk, hogy mi az ösztön, (a psziché analizálásán kívül) mit is kéne vele kezdeni, ha egyáltalán, és kettévált az emberi és az állati variánsa.

Tovább “Mi az ösztön?”

Ki volt Mitra? (4)

 

A kép Uriel arkangyalt mutatja, de most nem róla lesz szó, hanem főleg a Halak és a Vízöntő csillagképek hatásairól, Mitra-Varuna kapcsán. Az arkangyal neve azonban minket nagyon emlékeztet Uranuszéra, aki Varuna egyik analógiája és a Vízöntő csillagkép egyik uralkodó bolygója.

Varuna a Marut-hegyen a nyugati irány őrzője volt. A Nyugatra pedig roppant jellemző Uriel néhány tulajdonsága (tetterő, rendszer-alkotó, döntéshozó képesség, béke (?), és különösen az anyagi gazdagság felhalmozása, értékelése.) De Urielt ezzel lezártuk, a Nyugatra még visszatérünk.

Tovább “Ki volt Mitra? (4)”

Ki volt Mitra? (3)

 

Hosszabb mitológiai időszakokban az igazság fokozatos „rangvesztése” azért előtűnik. Lehet, menyország lesz és pokol és a gonoszt gyűlölni kell... Ebből a szempontból is vessünk egy pillantást a védikus istenek családjára. 

Kép:*1)

Tovább “Ki volt Mitra? (3)”

Ki volt Mitra? (2)

 

Mitrának vitathatatlan helye van a védikus asztrológiában, ő a 17. Nakšatra (tk. holdház), az Anuradha istene aki itt igazi dévikus szerepet tölt be a Skorpió csillagképen belül: isteni, önzetlen, elmélkedő. Persze a Szaturnusz jellegzetességei is megjelennek benne. Ebben a Nakšatrában csak ő az isten.

A Skorpiónak is ura (?), lakója(?) Indra és Agni istenekkel közösen. 

A védikus és nyugati asztrológia gyökerei és tartalmának nagy része közös, az eltérések ismertek és tanulságosak. (Kép: *1) )

Tovább “Ki volt Mitra? (2)”

Ki volt Mitra? (1.)

 

(Mincsor Sz.: Hol sírjaink domborulnak)

Egy réges-régi isten után nyomozunk, talán az első isten volt. Egyik neve Mitra. Tízezerzerszemű és ezerfülű, örökké éber isten - a hűség védelmezője volt. Mithra (az isten perzsa változata) az igazság istene, az élet és az erő védelmezője, de itélkező és bíró is. Ādityá, napisten? Kettősisten, korsóisten? Ki volt hát Mitra? Van-e nyoma az égen?

Tovább “Ki volt Mitra? (1.)”

A tulajdonságok nélküli ember – és a Musil-i esszé

Törless? Achilles? Ulrich?

"Nem gondolkodni kell. - Látni. A dolgok maguktól értelmeződnek"

(Hamvas Béla)

Az esszé műfaját nem ismerték az antikvitásban, így egy modern-újkori képződményről beszélhetünk Montaigne (1580) óta. Az értekező próza volt az előzménye, ma is közeli rokona, de az még közelebb állt/áll a (tudományos-vallásos) egy-igazság világképhez.

Tovább “A tulajdonságok nélküli ember – és a Musil-i esszé”

Pszeudomorfózis előtt? – a fausti embertől a wishfull thinkingig (2/2)

A próféta

Ha létezik megosztó filozófus karakter, akkor Spengler ízig-vérig az volt. Valamennyien élni akarunk, ez a magasrendű létezésnek is elsőszámú parancsa, a faj fenntartása mellett. Spengler tételei tulajdonképpen „csak” a komfort-zónánkba zavartak bele („úgy nem fogsz tudni élni már, ahogy eddig éltél”), de ez is elég volt, hogy a nevezetes Kübler-Ross skála szerinti elhatárolódás beinduljon.

Tovább “Pszeudomorfózis előtt? – a fausti embertől a wishfull thinkingig (2/2)”